Bakonyszombathely

Weboldal

Bakonyszombathely Komárom-Esztergom megye délnyugati sarkában, a Kisalföld és a Bakony találkozásánál változatos természeti környezetben fekszik, a cuhai Bakony-ér mentén. A községbe látogatók kellemes sétákat tehetnek, botanikai ritkaságokban gyönyörködhetnek a volt Esterházy uradalom kastélyparkjában. A község külterületén elhelyezkedő Feketevízpusztai-tavak természetvédelmi területe, érintetlen erdeivel, értékes vad- és madárállományával, igazi kikapcsolódási lehetőséget kínál a kirándulóknak. A környékre látogatók vadász, horgász, kerékpározó, túrázó szenvedélyüknek egyaránt hódolhatnak. A Táncsics-túra útvonala mellett Bakonyszombathelyről könnyen megközelíthető Csesznek, Zirc, vagy akár Pannonhalma. A község népessége: 1530 főBakonyszombathely történeteBakonyszombathely területén őskori kőeszközöket találtak, késő avar-kori sírokat tártak fel. Az Árpád-korban már vásáros hely volt. Első okleveles említése 1358-ból származik, elnevezése a szombatonkénti hetivásárra utal. 1392-ben Garai Miklós, majd a Szécsi és a Szapolyai család birtoka volt. 1529-ben a törökök elpusztították. Az elnéptelenedett falu 1636-ban került az Esterházy család tulajdonába. A 17. század végén evangélikus és katolikus magyarok, majd a 18. század végén stájerországi németek költöztek területére. 1792-ben a település nagy része tűzvész áldozata lett. A lakosság megélhetését a 19. század második felétől a 20. század közepéig a növény- és állattenyésztés, valamint a környező bányák biztosították. Bakonyszombathelyen már a századelőn volt vasútállomás és távírda, mely az interurbán telefonhálózatba 1922-ben kapcsolódott be. 1944 márciusától súlyos harcok színhelye volt, ekkor égett le a kastély, a téglaégető, a pincegazdaság és több mint száz lakóház. 1949-ben a volt Esterházy uradalmat Állami Gazdasággá szervezték, melyet 1990-ben privatizáltak és újjáalakítottak. Lakóinak a mezőgazdaság mellett, szolgáltató-, társas és egyéni vállalkozások adnak munkát. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez. Nevezetességek• Az 1762-ben emelt műemlék jellegű római katolikus templom.• Az 1739-ben emelt evangélikus templom.• A Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor, mely 1800 körül készült.• A község klasszicista stílusú magtára• A község határában kiépített pincesorRendezvények• A minden év márciusában megrendezett Bakonyi Amatőr Népművészeti Fesztivál.• A júliusi Nemzetközi Folklórfesztivál.• Az augusztusban megrendezett Falunap.• A novemberi Búcsú.